Az élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai – azaz élettársi kapcsolat megszűnése esetén kinek, mi jár?

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy jogi szempontból mi az élettársi kapcsolat, mikortól lesz két személy jogilag élettársa egymásnak. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Közérthetően megfogalmazva az élettársi kapcsolatról akkor beszélünk, ha közös gazdasági és közös érzelmi közösség áll fenn két személy között, tehát testi kapcsolat és közös anyagi gazdálkodás is megvalósul.

Fontos rögzíteni: az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Adott a kérdés: élettársi kapcsolat esetén hogyan alakul a felek között a szerzés aránya?

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Ezzel szemben házasság estén – a különvagyoni elemeket leszámítva – egységes, közös vagyonközösség jön létre, melyből a házastársakat fele-fele arányban illetik meg a jogok és szintén fele-fele arányban terhelik a kötelezettségek.

A Ptk. alapjaiban változtatta meg a törvényes élettársi vagyonjogi rendszert: egy, a házassági vagyonjog körében mintaszabályokkal rendezett közszerzeményi rendszerhez hasonló rendszert hozott létre, amely minden olyan esetben alkalmazandó, ha az élettársak nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést. Ennek a rendszernek legfontosabb jellemzője az, hogy az élettársaknak kapcsolatuknál fogva nem keletkezik közös tulajdonuk.

Az élettársak az élettársi kapcsolat fennállása alatt önálló vagyonszerzők, azaz mindkét élettárs csak saját vagyonát gyarapítja a szerzeményeivel: egyikük szerzése sem hat ki a másikra, egymás tartozásaiért nem felelnek.

Az életközösség megszűnése esetén azonban bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Ennek egyedüli korlátja, és így nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Mi minősül különvagyonnak?

A házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.

A fél konkrét keresetén (jövedelmén, bevételén) kívül hozzászámít még bármi is a szerzésben való közreműködéshez?

A kérdésre a válasz igen, ugyanis a háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Mi történik akkor, amennyiben a szerzésben való közreműködés aránya nem megállapítható?

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

A jelen szakmai cikk nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes passzusainak bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek avagy jogi állásfoglalásnak. Egyedi kérdés megválaszolására, jogi helyzet alapos feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra egyeztessen időpontot személyes konzultációra a honlapon található elérhetőségek bármelyikén. Mindezek okán dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.