CSALÁDJOG
Válóperes ügyvéd Tatabánya és környéke
Több mint 30 éves együttes családjogi ügyekben való tapasztalattal a háta mögött, a Danko Legal ügyvédi csapata tudja, hogy egy válóperes eljárás, valamint az azzal kapcsolatosan kötelezően vagy rendszeresen felmerülő, rendezendő kérdések (így a vagyonmegosztás, gyermektartás, szülői felügyeleti jog szabályozása, kapcsolattartás, lakáshasználat) bíróság előtt történő tárgyalása rendkívül idegörlő és kemény megpróbáltatás. Családjogi ügyekre specializálódott ügyvédünk ezen eljárásokban nyújt gyors, határozott és professzionális segítséget az Ön számára.
A jogszabályi hierarchia csúcsán lévő Alaptörvényünk kiemelt érdekként kezeli a családot, melynek okán a legmagasabb védelemben is részesíti, amikor kimondja, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Ha egy szinttel lejebb nézzük a vonatkozó jogi szabályozást, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályaival fogjuk szembe találni magunkat. A Ptk. alapelvi szinten megerősíti a családok védelmét, amikor úgy fogalmaz, hogy a törvény védi a házasságot és a családot. Ennél azonban mélyebbre megy, amikor kimondja, hogy a családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. Ezen alapelvek érvényesülését a jelenlegi bírósági gyakorlat is megerősíti, ugyanis a házasság felbontása során kötelezően rendezendő kérdések (szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás, gyermektartásdíj) tárgyalása és eldöntése körében a legfontosabb szempont, ami alapján a bíróság dönteni fog, az a gyermek érdeke.
Ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbontsa, dönteni szükséges a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében. Ebben a feleknek lehetősége van egyezséget kötni, ebben az esetben a bíróság ezt – amennyiben az egyezség tartalma megfelelő – a bíróság jóváhagyja. Egyezség hiányában ezekben a kérdésekben a bíróság fog dönteni a gyermek érdekét szem előtt tartva.
Ezek alapján egy határozott és szakszerű ügyvédi képviselet eredményeként elkerülhető lehet egy hosszú évekig tartó, költséges és az esetek túlnyomó részében csúnya, személyes vitákba és mocskolódásokba torkolló bírósági eljárás. Amennyiben azonban a másik féllel nem lehet egyezséget kötni, úgy a családjogi ügyeink vitele során határozottan és hatékonyan érvényesítjük Megbízóink jogait és érdekeit, hogy számukra a legkedvezőbb ítéletet harcoljuk ki a bíróság előtt. Egy válás hosszú évekre és jelentősen meghatározza az Ön életét, ezért ne kockáztasson és válassza a lehető legmagasabb szintű jogi képviseletet.
Gyermektartásdíj összege, megállapítása
Az alap tézis, hogy a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti. Fontos azonban, hogy a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik. Itt is előtérbe kerül a felek megállapodása, ugyanis a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. Ennek értelmében, amennyiben a felek között konszenzus van, amennyiben az a gyermek jogait és érdekeit nem sérti, a bíróság a megállapodásukat jóváhagyja. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ez a megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. Ezen megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.
A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a gyermek indokolt szükségleteit;
mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
a gyermek saját jövedelmét; és
a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
Szülői felügyelet szabályai
Az alapvetés és kiindulási pont, miszerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
Gyakran halljuk a kérdést, hogy mit foglal magában a szülői felügyeleti jog. A kérdésre a válasz, hogy a szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
Kiemelten fontos, miszerint a szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. Ennek során a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.
Gyermek kapcsolattartás szabályai
A kiindulási pont, miszerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni. A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
Fontos, hogy a gyermekkel történő kapcsolattartás rendezésére, illetőleg annak megváltoztatására a házasság felbontásakor, illetve azt követően sor kerülhet. Számtalan olyan helyzet, történés következhet be, mely indokolja a kapcsolattartás szabályainak megváltoztatását, így akár a kapcsolattartás idejének kibővítését avagy csökkentését, módjának megváltoztatását vagy akár a kapcsolattartási jog megvonását.
Az emberi lét egyik, ha nem a legvédendőbb értéke a gyermekünk. Ennek ellenére számtalan olyan helyzettel találkozunk, amikor az egyik szülő olyan magatartást tanúsít, mely gátolja a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Az ilyen esetekben a legyorsabb, legszakszerűbb és legnagyobb határozottsággal történő fellépésre van szükség. A Danko Legal csapatának családjogi ügyekre specializálódott ügyvédje több száz családjogi ügyben járt már el, így Ön számíthat a legmagasabb szintű, legszakmaibb képviseletre.
Vagyonjogi szerződés Tatabánya és környéke
Vagyonjogi szerződést házastársak és élettársak is egyaránt köthetnek egymással.
Fontos, hogy a vagyonjogi szerződés megkötésére egyfelől azért kerülhet sor, hogy vagyoni kérdésekben a későbbiekben vita ne alakulhasson ki azáltal, hogy például egy-egy vagyonelem (pl.: ingatlan, autó) eredete nem kellően egyértelmű, mely a későbbiek során visszaélésekre adhat okot.
A másik ok, amiért vagyonjogi szerződés megkötésére sor kerülhet, ha a felek el kívánnak térni a jogszabály által meghatározott általános vagyonjogi szabályoktól.
Megbízóink rendszeresen felteszik a kérdést, hogy élettársi kapcsolat és házasság esetén a közösen felhalmozott vagyonból kinek mennyi jár?
Élettársi kapcsolat esetén, ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Házasság esetén más a jogi helyzet. A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy házasságkötés esetén a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai már az élettársi kapcsolat létrejöttének az időpontjától érvényesülnek, függetlenül attól, hogy a felek adott esetben hosszú ideig csupán élettársak voltak. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A házastárs különvagyonához tartozik
a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték
A Danko Legal csapatának családjogi ügyekre specializálódott ügyvédje kimagasló szakmai tudással és jelentős tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik házassági vagyonjogi szerződések és élettársi vagyonjogi szerződések elkészítése területén. Ezen szerződések jelentősen meghatározzák az Ön jogait és lehetőségeit egy esetleges vita esetén, márpedig ezen szerződések a legtöbb esetben több tíz, illetve százmilliók rendezéséről szólnak. Ennek okán ne kockáztasson, hanem válassza a lehető legmagasabb szintű jogi szolgáltatást.
Családjog ügyvéd Tatabánya és környéke
Dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd az ország egyik vezető, családjogi ügyekre specializálódott ügyvédi irodában töltötte szakmai évei egy jelentős részét, mely során mélyreható ismereteket és kiemelkedő tapasztalatot szerzett a családjogi ügyek terén. Mindemelett kiemeljük, hogy a jelen szakterületi tájékoztató nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes rendelkezéseinek bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek avagy jogi állásfoglalásnak. Mindezek okán dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Egyedi kérdés megválaszolására, konkrét jogi helyzetek mélyreható feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra személyes konzultáció során van lehetősége, melyre a +36 70 946 7267 és a dankobalint@dankolegal.hu e-mail címek bármelyikén lehet időpontot egyeztetni.