KÁRTÉRÍTÉS
Kártérítés ügyvéd Tatabánya és környéke
Több mint 30 éves együttes kártérítési ügyekben való tapasztalattal a háta mögött, a Danko Legal ügyvédi csapata tudja, hogy egy kártérítési ügy bíróság előtt történő tárgyalása rendkívül idegörlő és kemény megpróbáltatás. Dr. Dankó Bálint LL.M. Ügyvédünk egy négyféléves biztosítási szakjogászi képzés keretén belül részletekbe menően és alaposan kiismerte a kártérítési jogot, illetve a kártérítési eljárásokat. Kérdés esetén az Ön számára is gyors, határozott és professzionális segítséget nyújt.
A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében a kártérítési jog elsődleges célja a károsult személy érdekének érvényesítése. A kártérítési felelősség ebben az esetben akkor áll fenn, ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz és nem tudja kimenteni magát. Jogellenesség akkor történik, ha a kár bekövetkezéséhez vezető magatartás egyértelműen jogellenes, vagyis maga a károkozó cselekedet ellentétes valamely jogszabályi rendelkezéssel vagy társadalmi normával. Azonban nem minősül jogellenes károkozásnak az az eset, amikor egy jogos védelmi helyzetben, végszükségben vagy a károsult beleegyezésével következik be a káresemény.
A kárért való felelősség egyik fő eleme a felróhatóság, ami azt jelenti, hogy az okozott kárért akkor lehet felelősségre vonni valakit, ha azt a károkozó szándékos vagy gondatlan magatartása eredményezte. Szándékosság esetében a károkozó tudatosan okoz kárt, míg a gondatlanság esetén az elvárható körültekintés hiánya vezet a kár bekövetkeztéhez.
Kártérítési felelősség fennállása esetén fontos, hogy a valós kár bekövetkezzen. A kártérítés célja a károsult helyzetének helyreállítása, amelynek során az anyagi, illetőleg a nem vagyoni károk megtérülése történik. A kár bekövetkezése és a jogellenes magatartás között egyértelműen okozati összefüggésnek kell fennállnia. A károsultnak bizonyítania kell, hogy a kár közvetlen következménye a károkozó jogellenes magatartásából származik.
Kártérítési felelősség kimentése
A Ptk. lehetőséget biztosít azokra a bizonyos esetekre is, amelyekben a károkozó kimentheti magát a kártérítési felelősség alól. Ez akkor fordulhat elő, amikor a károkozó bizonyítani tudja, hogy a kárt olyan körülmények okozták, amelyeket nem lehetett elhárítani, illetve amelyek tőle függetlenek voltak. Ilyen eset például a természeti katasztrófa vagy a harmadik személy beavatkozása.
A kártérítés mértéke
A kártérítés mértéke mindig a kár mértékéhez igazodik, aminek célja a károsult eredeti helyzetének helyreállítása. A kártérítési felelősségen belül két fő típust különböztetünk meg: a vagyoni és nem vagyoni kártérítést.
A vagyoni kár típusába tartozik minden olyan anyagi kár, amely kifejezhető pénzben. Ilyen például a károsult tulajdonában keletkezett kár, az elmaradt haszon vagy a gyógykezelés költségei. A kár mértéke tükrözi a tényleges veszteséget, amelyet a károsult szenvedett el.
A nem vagyoni kár típusába tartozik a nem vagyoni kártérítés, vagyis más néven a sérelemdíj, ami a károsultnak jár a személyiségi jogainak megsértése esetén. Például, ha a károsult testi vagy lelki sérelmet szenved el. A nem vagyoni kártérítés összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a jogsértés súlyát, annak ismétlődő jellegét és a felróhatóság mértékét.
Kártérítési igény érvényesítése Tatabányán
A kártérítési igény érvényesítése az alábbi lépéseken keresztül valósulhat meg:
Elsőkörben fontos megjegyezni, hogy a károsultnak kötelessége értesíteni a károkozót a kár bekövetkezéséről és a kártérítési igényéről. Amennyiben azonban a felek az értesítést követően nem tudnak megegyezni, a károsult minden további nélkül a bírósághoz fordulhat.
Peren kívüli megállapodás hiányában a kártérítési igény érvényesítésére a károsult a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás során a károsultnak szükséges bizonyítania a kár bekövetkezését, a károkozó jogellenes magatartását, illetve a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése között fennálló ok-okozati összefüggést. A bíróság ítéletében határozza meg a kártérítés mértékét.
Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az elévülési idő lejárta után a kártérítési igény már nem érvényesíthető. Az elévülési idő általános szabály szerint 5 év, de vannak olyan esetek, ahol az időtartam eltérhet.
A kártérítési felelősség is eltérhet az általános szabályoktól bizonyos esetekben. Ilyen például a veszélyes üzemi felelősség, amely esetén a károkozó abban az esetben is felelőséggel tartozik, ha nem járt el felróhatóan, de a tevékenysége fokozott veszéllyel járt. Egy üzem működtetése során bekövetkezett kárért az üzemeltető szigorúbb felelőséggel tartozik.
A kártérítési jog a károsultak védelmét hivatott szolgálni, valamint igyekszik biztosítani azt is, hogy a jogellenesen okozott károkért a felelősségre vonás megtörténjen. A Ptk. világosan szabályozza a kártérítési felelősség feltételeit, a kimentés lehetőségeit, illetve a kártérítés mértékét és annak érvényesítésének módját.
Kártérítés ügyvéd Tatabánya és környéke
Dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd az ország egyik vezető, kártérítési ügyekre specializálódott ügyvédi irodáiban töltötte szakmai évei egy jelentős részét, mely során mélyreható ismereteket és kiemelkedő tapasztalatot szerzett a kártérítési ügyek terén. Mindemelett kiemeljük, hogy a jelen szakterületi tájékoztató nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes rendelkezéseinek bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek, avagy jogi állásfoglalásnak. Mindezek okán dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Egyedi kérdés megválaszolására, konkrét jogi helyzetek mélyreható feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra személyes konzultáció során van lehetősége, melyre a +36 70 946 7267 és a dankobalint@dankolegal.hu e-mail címek bármelyikén lehet időpontot egyeztetni.