Sérelemdíj, kártérítés: az interneten közzétett tartalmakért való felelősség egyes kérdései

Személyiségi jogok megsértése

Napjainkban boldog boldogtalan posztol, kommentel, blogol vagy vlogol az interneten. Ezek a megjelenések értelemszerűen tartalommal vannak megtöltve. Felmerül a kérdés, hogy meddig tart a szólás szabadsága, vagyis, hogy mikor, miért és hogyan felelünk?

A jelen szakmai cikkben kizárólag az egyes interneten közzétett tartalmak és azok személyiségi jogsértő tartalmának a megvalósulását és következményeit taglalja, azt is egy nézőpont irányából.

A kiindulási pont a jogszabályi hierarchia csúcsán álló Alaptörvényünk, melyben az alábbi releváns rendelkezések kerültek megszövegezésre:

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Ezen szabályokat tágítja ki és konkretizálja a Ptk., amikor kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Kiemeli, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Fontos azonban, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

Személyiségi jogok felsorolása

Egyből felmerül kérdés, hogy mégis mik is azok a személyiségi jogok, miket kell mindenképpen tiszteletben tartani?

Ezen kérdésre a Ptk. úgy adja meg a választ, miszerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

a)     az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

b)     a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

c)     a személy hátrányos megkülönböztetése;

d)     a becsület és a jóhírnév megsértése;

e)     a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

f)      a névviseléshez való jog megsértése;

g)     a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Itt rögtön tisztázni szükséges a közéleti szereplők eltérő védelmét, ugyanis a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

Becsület és jóhírnév megsértése

Témánk szempontjából a legizgalmasabb személyiségi jogok a becsület, a jóhírnév, illetve a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése.

A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára. A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.

Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Sérelemdíj

De mégis mit tehet az, akit személyiségi jogában megsértenek, mit követelhet?

Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti

a)     a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b)     a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c)     azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;

d)     a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;

e)     azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Azonban a legnagyobb jelentősége mégis a vagyoni kompenzációnak van. Akit ugyanis személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Sérelemdíj mértéke

És akkor konkrét ügyben való alkalmazás körében az alábbi megtörtént jogesettel szeretném a figyelmet rávilágítani arra, hogy milyen következményei lehetnek egy személyiségi jogsértő közzétételének.

Egy nagyon kedves Megbízónk több tízezer követővel rendelkező facebook és instagram oldalon történő hirdetései által olyan tevékenységet végzett, melyben való sikeresség alapja a hitelesség és a megbízhatóság.

Ezt a korábbi párja is nagyon jól tudta, ezért álnév mögé bújva olyan tartalmú cikket osztott meg róla egy nagy népszerűségnek örvendő platformon, melyen teljesen hiteltelenné, megbízhatatlanná tette, amikor a becsületét és a jóhírnevét sértő állításokat fogalmazott meg, illetve olyan érzékeny adatokat osztott meg róla, melyek a magántitok körébe esnek.

Ezen poszttal túl azon, hogy teljesen valótlan állításokkal porig alázta Megbízónkat az internet több milliós népe előtt, azonban olyan hatást váltott ki az emberekben, melynek hatására Megbízónk addig virágzó vállalkozása a valótlan állítások hatására fél év alatt tönkrement. Ennek eredményeként Megbízónknak a vállalkozói létet feladva munkahelyet kellett keresnie magának, természetesen a vállalkozás által elért havi bevételének nagyjából az egyharmadáért.

Természetesen perre vittük a jogsértést, és a több százezer forint összegű sérelemdíj összegén túl sokmilliós kártérítés megfizetésére is kötelezte az elsőfokú bíróság a még nem jogerős, elsőfokú ítéletében Megbízónk korábbi párját.

Ezen jogesetből egyértelműen látható, hogy minden egyes, az interneten megosztott gondolatért felelősséggel tartozunk, ugyanis a véleménynyilvánításunk (ami olykor nem is véleménynyilvánítás, hanem kőkemény tényállítás) nem eredményezheti mások személyiségi jogának a megsértését, ez esetben ugyanis felelősségünk fennáll.

Sérelemdíj ügyvéd

A jelen szakmai cikk nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, az kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás egyes rendelkezéseinek bemutatása céljából készült, így nem tekinthető egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek avagy jogi állásfoglalásnak. Mindezek okán dr. Dankó Bálint LL.M. ügyvéd a jelen szakmai cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja. Egyedi kérdés megválaszolására, konkrét jogi helyzetek mélyreható feltárására, és az egyes lehetőségekre kiterjedő tanácsadásra személyes konzultáció során van lehetősége, melyre a +36 70 946 7267 és a dankobalint@dankolegal.hu e-mail címek bármelyikén lehet időpontot egyeztetni.